Szigeterdő (Dombóvár)

 park  Kategória hozzáadása

 Fotó feltöltése

A Szigeterdő a környéken nagyobb részt kiirtott síkvidéki tölgyes-kőrises növénytársulás természetközeli állapotú maradványfoltja. Az idős (70-100 éves) kocsányos tölgyekből (Quercus robur) és magas kőrisekből (Fraxinus excelsior) álló erdőrész számos növény- és állatfaj számára biztosít élőhelyet. Madárfaunája igen gazdag: a rendszeresen költő fajok száma 18, az alkalmi költőké 13, a megfigyelt téli vendégek száma 9. Köztük több ritka, védett madárfaj is előfordul, mint például az erdei fülesbagoly (Asio otus), a macskabagoly (Strix aluco) és a füles kuvik (Otus scops). Ritka, védett emlősök is előfordulnak, mint például a mókus (Sciurus vulgaris) és a keleti sün (Erinaceus concolor).

A természetközeli erdőrész mellett a későbbiekben egy angolkertet alakítottak ki. A parkban díszcserjék (magyal - Ilex aquifolium, hóbogyó - Symphoricarpus orbiculatus, hibiszkusz - Hybiscus syriacus, fagyal - Ligustrum vulgare), örökzöld és lombhullató díszfák (pl. tiszafa - Taxus baccata, japánakác �Sophora japonica, páfrányfenyő - Ginkgo biloba, liliomfa - Magnolia kobus, tulipánfa - Liriodendron tulipifera) egyaránt előfordulnak.

A Szigeterdő DNy-i szélén álló vár és lakótorony a XIII. században épült. A fa- és téglaépítményeket árok és földsánc övezte. Az erődítmény a XVI. században pusztult el egy tűzvész során. Az 1990-es években végzett ásatások során egy 10 x 10 m alapterületű, 2,5 m falvastagságú, tégla anyagú lakótorony alapjait tárták fel. A torony építéséhez szükséges téglát helyben égették ki. A téglaégető maradványait szintén megtalálták. A kiemelkedésen valószínűleg már a vár építését megelőzően, a X-XI. században megtelepedett az ember, amire a feltárások során talált földbe mélyített ház és hulladékgödrök utalnak. A vár és környéke országos jelentőségű régészeti lelőhely.

A parkban kapott helyett Horvay János 1848-as első független magyar kormányt ábrázoló szoborcsoportja, amely 1951-ig a Parlament előtti téren állt. A politikai okokból eltávolított szobrokat 1972-73-ban állították fel Dombóváron. A szoborcsoport és a vár országosan védett műemlék.

A park a Kapos-völgy egyik terasz-szigetén helyezkedik el, amely egy korábban nagyobb kiterjedésű terasz felszabdalódásával keletkezett. A város területén, illetve a Kapos jelenlegi árterén több teraszsziget is található. Ezek közül a szigeterdei a legnagyobb méretű és legkevésbé erodálódott, így típusossága következtében helyi szintű felszínalaktani értéket jelent.

jupiter.elte.hu/dombovarbekepark/bekepark.htm?rom=251