Óbuda izraelita temető (Budapest)

 temető, izraelita

 Fotó feltöltése

A sírkert sokáig elhanyagolt volt, szerencsére megtisztítása, és a szertartási épület felújítása folyamatban van. Bõvítésére nincs lehetõség, mert teljesen körbeöleli a köztemetõ. A felújítási munkálatok keretében számos szép sírkövet megtisztítottak már, például a Maros utcai pogrom, és az óbudai chevra kadisa közös emlékmûvét, Wellesz Gyula óbudai fõrabbiét, Münz Mózesét, vagy Parczel Józsefét, az óbudai chevra kadisa fõjegyzõjét.

A temetõt 1922-ben nyitotta meg az óbudai zsidó közösség 12 évvel azután, hogy a köztemetõt az 1910-es létrehozáskor három részre osztották. Ekkor az egyik részt a zsidó felekezetûeknek szánták. A temetõt Schreiber Ignác, az akkor 31 éves rabbi nyitotta meg. Beszédében a következõket mondta: "vajon ki lesz az elsõ halott? Egyszerû ember, vagy nagy ember?" A sors fintora, hogy három nappal a temetõ megnyitása után Schreibert elütötte egy autó, így éppen õ lett az elsõ, akit itt temettek el. Késõbb idehozták Müncz Mózes, Wellesz Gyula, és Klein Gyula óbudai fõrabbiknak a hamvait is, a régi óbudai temetõkbõl való folyamatos exhumálások során. Müncz síremléke jelentõs zarándokhely, külföldrõl is sokan keresik fel (ortodoxok is, akik azonban nem mennek közel a sírhoz, hanem a kerítés mögül, az utcáról imádkoznak). Sírkövén látható feliratot legutóbb egy New York-i rabbi festette 1984-ben, de nemrég újrafestették. A kövén az öt héber betû jelentése: "A lelke nyugodjon az örökkévalóságban".

A II. világháború számos áldozatát temették ide, köztük a Maros utcai kórházban 1945. január 11-én történt vérengzését is. Ekkor Kun András páter nyilas különítménye megtámadta a kórházat, a betegeket kirángatták az ágyakból, és a földön rugdosták, a járni nem tudókat azonnal lelõtték, a többieket csak azután, miután megásatták velük a sírgödröt. Egy ápolónõ tudott csak elmenekülni, aki kimászott a tömegsírból. A szörnyû esemény 92 halottjának emlékét egy nagy, fehér színû emlékmû hirdeti, a szertartási épülettõl jobbra, és körülötte van néhány áldozat sírja is. Ennek közelében van a meggyalázott tóratekercsek, és azon áldozatok emlékköve, akik a koncentrációs táborokban lelték halálukat, hamvaikból vegyszert fõztek. Ezt a hitközségbõl hozták ide, és egy Bibliát is temettek bele. Az emlékmûvek sorát az óbudai téglagyárból az Eichmann-akció keretén belül a hírhedt "gyalogmenet"-ben halálos útjukra indítottakra emlékeztetõ zárja.

A kiemelt fontosságú, korábban említett rabbisírokon kívül fõleg helyi chevra kadisa elöljárók, és tisztviselõk temetkeztek itt. A mûvészi, tudományos élet képviselõi közül itt nyugszik a fasizmus áldozatává vált író, Gelléri Andor Endre, és a nemzetközi hírû pszichológus, Mérei Ferenc. Mérei sírjának környékét ma már felverte a gaz, pedig temetésén közel 500 ember volt jelen.

Számos kordokumentumnak is beillõ sírkövet rejt a temetõ, fõleg a városrész mára már eltûnt zsidó sírkertjeibõl. Kialakítottak tömegsírokat is az exhumált hamvak részére, a Laborc utcaiak a szertartási épület mellett találhatók, míg a Táborhegyiek 1957-ben állított emlékköve dzsungelszerû növényzet mögött a temetõ végében. Ugyanitt - hasonlóan a Farkasrétihez - számos I. világháborús katonasír is található (szám szerint 18 sírkõ maradt meg).

Forrás:
www.zsinagogak.com/index.php?option=com_content&task=vi...